Vámpírizmus

Elnézést, ha egy kicsit zagyva a dolog, ki fog forrni.

Honnan is származnak a vámpírok? Káintól, aki a testvérgyilkosság és a kiontott vér miatt bűnhődik? És Isten a napfény, amely elől folyamatosan bujkál? Vagy csak egy evolúciós csapda volt? Egy vérre szokás, a táplálék hiányában, a meglévő kevés táplálék minél jobb felhasználása érdekében?
Szaporodhatnak-e a vámpírok szexuális úton, vagy csak harapással?
Nyilvánvaló a számomra, hogy szexuális úton nem szaporodhatnak, ugyanakkor szexuális kapcsolatot létesíthetnek. A harapás egy érdekes téma: ha minden megharapott emberből vámpír lenne, akkor felborulna az egyensúly és a vámpírok tulajdonképpen önmagukat ítélnék halálra. Hiszen a végén már túl sok lenne az eszkimó és kevés a fóka.
Úgy gondolom, hogy a vérrel való táplálkozás egy részben szimbolikus, másrészt pedig nagyon is valóságos. Nyilván, hogy egy vámpír minél inkább idősebb, erősebb, annál kevesebb vérre van szüksége, mint egy fejlődésben lévő vámpírnak. De hát ez biológia, az embereknél ugyanígy történik.
A származásukról már nagyon sok minden megjelent. Bár lenyűgöző a bibliai eredetmonda, Káin és a Nap ilyen szoros kapcsolata, de mégsem hiszem, hogy ez lenne az eredet. Ki tudja, hogy ki volt az első vámpír?
Amiről én írtam a könyvben, az egy elképzelt eredetmítosz, amely igaz is lehet. A jégkorszaki ember változását gondoltam én: először csak állati vérrel táplálkoztak. Mindezt az élelem nem elegendő volta miatt tették. De aztán úgy jártak, ahogy a tigris szokott: amelyik rákapott a vérre, az már emberevő marad. Elfogyott az állatállomány és a véres csaták végeztével a legyőzött csorda embereit fogyasztották. Volt rá példa, nem kell messzire menni. Kérdés persze az emberfeletti képesség és a halhatatlanság. Az emberfeletti képesség származhat a legyőzött ember vérét magáévá tevő lény vallásos, misztikus elragadottságából. Hiszen minden áldozat erről szól: feláldozom magam egy magasabb cél érdekében, hogy az én vérem (az áldozatom) azt szolgálja, aki méltó arra, hogy magasabbra jusson. Az áldozat vérét elfogyasztó ember részesül a áldozat erejéből, tudásából. Eggyé válnak.
Az örökléttel már gondok vannak. Egy nagyjából hatvan-nyolcvan évig élő ember számára már kétszáz év is az örökkévalóság. Főleg, ha mindezt fiatalon, egészségesen élhetjük le. De hol van ez a jógik és a bibliai ősatyák életkorától? Ezért mondom, hogy az öröklét relatív. Ki tudja, hogy meddig él egy vámpír?

Ahonnan merítettem (utólagos engedélyükkel):
http://users.atw.hu/vampir/UntitledFrameset-6.htm
http://x3.hu/freeweb/frameset.x3?user=/vampirehu&page=/index2.html


(Folyt. köv.)

Dögölj meg, Vámpír!

A regény története a vámpírok és a Társaság harcát mutatja be. A Társaság és egy renegát hallhatatlan, Aftu-si Nodul háborút indít a vámpírok ellen, akik még a 15. században rátették a kezüket a Medici-vagyon egy részére, úgy, hogy Alfonso di Medicit vámpírrá harapta Nefer, egy ősrégi vámpír.
A történet is itt kezdődik, itt ismerjük meg Nefert és Alessandro Bonaggio-t, Medici hű szolgáját, akit Nefer, Medici kérésére, vámpírrá tesz.
Mert vámpírrá nem mindenki képes tenni egy halandót. Legelőször csak harapásra várók lesznek és lehet, hogy soha nem kapják meg a második harapást, amivel teljes jogú vámpírok lesznek, ugyanis a vámpírok nagyon vigyáznak, hogy nehogy túl sokan legyenek. A második harapás végrehajtásához általában a Nagytanács engedélye szükséges.
Alfonso di Medicit aztán törlik a Mediciek történetéből, így történhetett, hogy soha sehol nem bukkant fel a neve, egészen mostanáig. A háború a Társaság részéről a vagyon visszaszerzéséért folyik, míg Aftu a teljes hatalom megszerzésére tör. Aftu tulajdonképpen csak egy „adó”, akit egy ismeretlen halhatatlan irányít valahonnan a perui dzsungel mélyéről.
Aftu felajánlja a Társaság vezetőjének, Guiseppe di Verranónak, hogy megmutatja, hol is rejtőznek a vámpírok. Tulajdonképpen a jövő egy darabját tárja fel előtte. Képes megmondani, hogy hol vannak a vámpírok, de jóslásra, egyéb jövőbelátásra nem képes. De a Társaságnak ennyi is épp elég: megbíznak egy régi terroristát, Alberto Romagnit, hogy a Liberta nevű szervezete segítségével intézzen támadást a már látható vámpírközösségek ellen.
A vámpírok, mikor hírét veszik a támadásoknak, Nefer és Mahatma Gavan jógi brahman egy ősi átváltoztatási szertartás segítségével Giovanni Nabuttit (Nabu) átváltoztatja, aki ideiglenesen elveszíti vámpírságát, és halandó emberré válik, hogy elinduljon Peruba, abba az ősi templomba, ahonnan Aftu érkezett és figyelmeztesse a halhatatlanokat, hogy áruló van közöttük, akik nem csak a vámpírokat fogja elpusztítani, hanem idővel a halhatatlanokat is.
A történet harmadik szálát Roberto Buenavista képviseli, aki az egyik legöregebb vámpír. Ő Nabut szeretné megszerezni, aki már a szertartás miatt ismeri az átváltoztatás módját, hiszen elméjében ott van a szöveg, és Buenavista ezt szeretné megtudni, hiszen ő ismeri a visszaváltoztatást és ennek a segítségével uralná mindkét módot. Neki pedig azért kell, mert szeretné, ha a naponjárás tudománya minden vámpír számára hozzáférhető lenne, és nem utolsósorban neki hasznot hajtana, a vámpírturizmus révén.
Nefer és Buenavista a Nagytanács tagjai, és míg Nefer a régi rendet képviseli, Buenavista az új időket, valamint egy másik vámpírcsoportot, az üdvözülőket. Ők azok a vámpírok, akik újra emberek akarnak lenni, hogy aztán a halálukkor üdvözülhessenek.
Buenavista felbérel egy vámpírt, John McFee volt IRA-tagot, hogy hozza el neki Nabut. McFee pedig egy régi emberét állítja rá, az újdonsült vámpírt Sean O’Briant.
Nabu pedig, immár halandóként, a napon járva elindul, hogy teljesítse a küldetését.
Első úti célja Galveston, az Amerikai Egyesült Államok egyik kikötője. Ide Bonaggio kíséri el Nabut, ahol aztán harcba keverednek néhány üdvözülő vámpírral, valamint megjelenik a színen újra O’Brian, aki Bonaggiót egy óceánjárón lévő ládába zárja.
Innen aztán egy hajóval Peru felé indul, ahol találkozik Annával, akit a Nagytanács azért küldött, hogy Nabura vigyázzon, ugyanis halandóként sok veszélynek van kitéve, és nem árt egy éber őr mellé.
Buenavista a hajón ajánlatot tesz Nabunak, hogy tartson vele és adja át neki a tudást, Nabu viszont elutasítja. Kiderül, hogy Anna Buenavista érdekeit képviseli, és ezért tartja szemmel Nabut, akivel a kapcsolata mélyebbé válik, legalább is testi értelemben.
Nabu végül is elér Limába, ahol találkozik egy limai sráccal, Miembróval. Miembrót a Liberta szervezet három tagja (José, Diego, Paco) bízta meg egy kis feladattal, de lebukik és Nabu magával viszi a fiút, miután kiszedte belőle, hogy miért is tört be hozzá, mert menekülniük kell, hiszen a három terrorista rájuk tör.
Nabuék a terroristák kocsijával elhagyják Limát és az őserdő felé mennek, hogy megtalálják a halhatatlanok templomát. Útközben találkoznak Annával, aki velük tart, mert, ahogy mondja, a következő őrvámpír nem érkezett meg.
O’Brian is feltűnik Limában és ő az, aki megöli az őrvámpírt, Ofrent.
Elkezdődik az üldözés a dzsungelen keresztül. Nabu nyomában ott van a három fegyveresen, kiegészülve a helyi Liberta-harcosokkal.
Így jutnak a balthado törzshöz, akik foglyul ejtik Nabut, Annát és Miembrót. A balthado törzs feje, Arknok Annában látja az új aranykor kezdetét, mert a balthado törzs régen együtt élt a vámpírokkal, akik a halhatatlanokat védelmezték. De a vámpírok eltűntek és az aranykor is véget ért. Azonban most itt az új esély. Nabut és Miembrót pedig áldozatként akarják bemutatni az isteneiknek, köszönetképpen.
A fogságban megismerkednek Sultravullal, a törzs sámánjával, aki elmondja nekik a vámpírok és a törzs történetét. Ekkor törnek a falura a terroristák, és mindenkit elpusztítanak, kivéve Annát, Nabut, Miembrót és Sultravult.
Nabu, Miembro és Sultravul elindulnak a templom felé, közben az üldözés tovább folyik. Anna külön úton indul meg ugyanoda.
Végül is a templomban találkoznák a halhatatlanokkal: Para-si Ganurral,
Boraga-si Zagorral és Avam-si Tagarral, akiknek átadják az üzenetet, hogy renegát van köztük. Megérkezik Anna és a hidroplánnal érkezett O’Brian, akiről kiderül, hogy alakváltó vámpír lett. Vita alakul ki, hogy a régi vagy az új vonal a méltóbb a hatalomra. Végül is a halhatatlanok megígérik, hogy felkutatja és kiveti maguk közül az árulót, és a szerződés újraköttetik. Ekkor törnek rájuk a terroristák. A három halhatatlan elteleportálja a vámpírokat, Miembrót és Sultravult Kairóba, a vámpírok templomához, a terroristák pedig ott pusztulnak a templom romjai alatt.
Miután a szerződés létrejött, Aftut az ismeretlen irányítója elteleportálja New York-ba és törli az emlékeit a tudását és James D. Bowyler néven ébred fel.
Nefer fogadja a megérkezettek, ahonnan Anna és O’Brian kereket old, de nem veszik üldözőbe őket. Nefer visszaváltozatja Nabut vámpírrá, és elmondja neki, hogy felterjeszti a Nagytanács tagságára, ugyanis egyszerű vámpír nem tudhatja a szertartást. Vagy Nagytanács-tag lesz, vagy elpusztul.
Nefer a Tanács előtt előhozza, hogy bízzák meg a Kutatók Testvériségét, hogy kutassa fel és hozza eléjük Roberto Buenavistát, akinek felelnie kell a tetteiért. A Kutatók Testvérisége alakváltó vámpírokból áll és nagyon nehéz elrejtőzni előlük.
A halhatatlanok pedig új helyet keresnek maguknak, ahol tovább élhetnek, és ahol megkereshetik a köztük élő árulót.
„Mit akartál testvér? Hatalmat? Pénzt? Segíteni a világon a hatalmaddal esetleg? Csak a halált hoztad el, és magadnak is csak az fog jutni. Vásári komédiásokkal egyezkedtél, és magad is az lettél. Azt hiszed, ha egy halandónak meggyógyítod a betegségét, megtér? Dehogy.
Vámpírokat ölettél, ezzel nyakunkra hoztad az évezredes bajt. Térj meg testvér, Tudod, hogy az idő megmutatja az arcod, nem bújhatsz el, és mi nem akarjuk látni ezt az arcot, mert az azt jelenti, hogy elvesztél. Maradj névtelen. Az időben minden mindegy a bűnök csak a bűnösre szállnak.”